1174 Budapest, Bulyovszky u. 42/B. • Telefon/Fax: (06-1) 257-4894 •
06/70-211-88-20
|
|
|
Legutolsó frissítés: 2012. január MEGRENDELÉS TANKÖNYVRENDELÉSHEZ (Letöltés EXCEL formátumban) Új raktárunk: 1164 Budapest Csókakő u. 35. AJÁNLJUK:
|
Ábra- és képletgyűjtemény
ELMÉLETI GAZDASÁGTAN SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ
Budapest, 2008 SEGÉDANYAG AZ ELMÉLETI GAZDASÁGTAN SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ Szerzők: Budapesti Corvinus Egyetem Studium Generale – Közgazdaságtan Szekció Lektor: Dr. Lázár Piroska ISBN 978-963-8322-24-1 Kiadó: NOVOPRINT Öltevényi Felelős kiadó: Öltevényi Béla Nyomdai előállítás: NOVOPRINT ÖLTEVÉNYI PRODUCTION Mindenfajta változtatás és sokszorosítás a kiadó engedélyével történhet Kedves Olvasó! Az Ábra- és képletgyűjtemény a Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) érettségi vizsgatárgy segédlete.
E gyűjteményes kötetet úgy szerkesztettük meg, hogy segédanyagként fel-használható legyen a szóbeli vizsgán.
A kötet öt fejezetre tagolódik, hiszen a címben jelzett ábrák és képletek listáját egyéb tájékoztatást szolgáló részek is kiegészítik.
Az ábragyűjteményben olyan grafikus ábrák találhatók, amelyek a köz-gazdasági összefüggések modellszerű megjelenítését és elemzését segítik elő.
A grafikonok egy része az alapvető közgazdasági modellek bemutatását szolgálja; a többségük azonban olyan konzisztens ábrarendszert tartalmaz, amely alkalmas több tényező kölcsönhatásainak feltárására, vagy a különböző modellek összehasonlítására is.
Az ábrák rendszerezése az érettségi témakörök rendszeréhez és számozásához igazodik. Az ábrák számozása egységes: két vagy három elemből épül fel, amelyek egymástól ponttal vannak elválasztva. Nézzük példaként a 21.6.11. ábra jelöléseinek értelmezését: 21.. – Az első két szám a részletes követelmény témakör számozásával megegyező számokat tartalmazza, az eredeti rendszerben szereplő elválasztó pont nélkül. Tehát ez esetben a témakör száma: 2.1., és a követelményekben szereplő megnevezése: Az árupiaci keres-let és kínálat. .6. – A középső részben található számjegy az ábra sorszámát jelöli az adott témakörön belül. Tehát az árupiaci kereslet és kínálat témakörnél ez a 6. ábra, amely A kamatláb és az egyensúlyi jövedelem változásának kapcsolatát mutatja be. ..11. – Az utolsó két számjegy csak akkor látható, ha a megjelenített grafikán több ábra található. Ez a két számjegy az összetett ábra részeit azonosítja: az első számjegy azt mutatja, hogy az adott ábra hányadik sorban helyezkedik el, míg a második számjegy az oszlopszámra vonatkozik. Ezen a grafikán két egymás melletti ábrát látunk; a 11-el jelölt ábra Az egyensúlyi jövedelem meghatározását, a 12-vel jelölt a beruházási kereslet változását mutatja.
A tájékozódást és lapozgatást a témakörök számjelzései mellett a Függvény-jegyzék és Jelölésjegyzék segíti.
A függvényjegyzékben az ábrák megnevezése és az ábrán kiemelt nevezetes tudnivalók (az abc betűivel megjelölt pontok) magyarázata található. Az ábrán feliratként csak betűjelek szerepelnek, ezért fontos, hogy ismerjük a jelöléseket, és minden ábránál pontosan tudjuk meghatározni a rövidítések jelentését.
A jelölésjegyzék alapján valamennyi közgazdasági kategória azonosítható, sőt az angol megnevezésből még a betűjelzés eredete is megmagyarázható.
A képletgyűjtemény tartalmazza azokat a függvényegyenleteket, számítási képleteket, amelyek a megismert közgazdasági kategóriákkal összefüggésben állnak.
A statisztikai gyűjtemény adatsorai a felelet kiegészítésére szolgálnak, hazai és európai összehasonlításban taglalják a fontosabb makroökonómiai jellemzőket.
Ha az ábragyűjteményt a vizsgán szóbeli feleletnél kívánja felhasználni, a következőkre legyen tekintettel:
1. Válassza ki azokat az ábrákat, amelyeket a tétel kifejtéséhez fel kíván használni, és jegyezze fel ezek sorszámát! A felelet közben is hivatkozzon ezekre a sorszámokra, és értelmezze/használja az ábrán szereplő jelöléseket!
2. A felelet során be kell majd mutatnia az ábrán látható közgazdasági összefüggéseket.
Az ábra jellegétől függően ez a bemutatás különböző feladatot jelenthet:
a) meg kell neveznie a modellt és a modellben vizsgált tényezőket, és jellemeznie kell azokat a kapcsolatokat, amelyeket az ábra szemléltet;
b) értelmeznie kell az abc betűivel megjelölt nevezetes pontok közgazdasági tartalmát;
c) értelmeznie kell a nyilakkal megjelölt változások okait és hatásait,
d) össze kell hasonlítania a bemutatott modell különböző változatait.
A szerzők TARTALOM
I. FÜGGVÉNYJEGYZÉK
II. ÁBRAGYŰJTEMÉNY
1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések 1.1. A mikro- és makroökonómiai megközelítés 1.2. Termékek és jövedelmek áramlása 1.3. Nemzetgazdasági teljesítmény számbavétele
2. A makrogazdasági egyensúly 2.1. Az árupiaci kereslet 2.2. Pénzpiac 2.3. Az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya – makrokereslet 2.4. Munkapiac 2.5. Makrogazdasági termelési függvény 2.6. Makrokínálat 2.7. Makropiaci egyensúly 2.8. Munkanélküliség 2.9. Infláció
3. Az állam gazdaságpolitikája 3.1. Költségvetési politika 3.2. Monetáris politika
4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági ... összefüggések 4.1. A külkereskedelmi előnyök és külkereskedelmi politika 4.2. Vállalatok a nemzetközi piacon 4.3. Egyensúlyi jövedelem nyitott gazdaságban 4.4. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer 4.5. Nemzetközi gazdasági szervezetek
5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések 5.1 Alapkategóriák és összefüggések 5.2. Piaci alapfogalmak
6. A fogyasztói magatartás és kereslet 6.1. A fogyasztói döntés 6.2. A fogyasztó optimális választása
7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat 7.1. A termelés technikai összefüggései 7.2. A termelés költségei 7.3. A piac formái és a kínálat
8. A termelési tényezők piaca 8.1. A munkapiac 8.2. A tőkepiac 8.3. A természeti tényezők piaca
9. Externáliák és közjavak 9.1. Külső gazdasági hatások és jóléti veszteség 9.2. Az állami beavatkozás formái
III. JELÖLÉSJEGYZÉK
1. Makroökonómia
2. Mikroökonómia
IV. KÉPLETGYŰJTEMÉNY
1. Makroökonómia
2. Mikroökonómia
V. STATISZTIKAI GYŰJTEMÉNY Aktivitás, foglalkoztatottság és munkanélküliség Magyarországon Bruttó hazai össztermék – Hazai adatsor Bruttó hazai össztermék és bruttó nemzeti jövedelem Bruttó hazai össztermék – Európai összehasonlítás Az egy főre jutó GDP nagysága – Európai összehasonlítás A háztartási szektor jövedelme és jövedelmének felhasználása A külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint Magyarország külkereskedelme Magyarország külkereskedelme az Európai Unióval A fizetési mérleg egyenlege A jegybanki alapkamat alakulása A forint árfolyamának változásai A költségvetés egyenlege és az államadósság
|
|
|
